Kenshi247.net: Fujimoto Kaoru 藤本薫


Írta George McCall, kenshi247.net.
Az eredeti cikk megtekinthető itt.

Ez a cikk eredetileg magyarul megjelent a Noma Hisahi: Kendo Tokuhon c. könyvben (Shirokuma, 2012.)

1934-tenran-24Fujimoto Kaoru 藤本薫 kyōshi 5. dan (1914 – 1942)

Fujimoto Kaoru Kagawa (香川) prefektúra képviseletében vett részt a második Tenran Jiaion 1934-ben. Egészen a döntőig jutott, ahol azonban vereséget szenvedett a Kōdansha társaság tulajdonosának, Noma Seiji fiától, az ország akkori egyik legerősebb fiatal kendōsától, Noma Hisashitól. Az általa használt gyaku-nitō-ryū stílus iránt érzett általános ellenszenv és fiatal kora (mindössze huszonegy éves volt ekkor) ellenére azonban ez a szereplés biztosította volna helyét a kendōs társadalomban. Azonban viharos idők jártak akkoriban, és 1942-ben, huszonnyolc éves korában, Burmában katonai szolgálat teljesítése közben elhunyt.

 Fiatal kora

sm-fujimotoFujimoto Kaoru 1914. január 1-jén született Hiroshimában Fujimoto Toshio (藤本敏雄) első gyermekeként. 1925-ben a család visszaköltözött eredeti szülővárosába a Kagawa prefektúrabeli Komatsuba (高松市), ahol Toshio a helyi postahivatal vezetője lett. Fujimoto egy évvel később befejezte az általános iskolát és megkezdte tanulmányait a Komatsu középiskolában, ahol egyúttal elkezdett kendōzni is.

           Gyaku nitō  ( 逆二刀 )

A nitō-ryū stílus iránti érdeklődése már kendōs pályafutásának legelején megmutatkozott. Hogy pontosan miért is kezdte el, nem tudni, azoban tudni kell, hogy akkortájt a nitō-ryū gyakorlók közel sem voltak ritkák. Valószínűsíthető, hogy bal kezessége okán választotta a gyaku-nitō stílust (3.6 shaku daito (大刀) a bal kézben, 2.6 shaku shoto (小刀) a jobban).

Ekkoriban nem volt nitōs tanára, ezért homokkal töltött palackok lengetésével edzette magát és igyekezett minél többet olvasni a nitō ryū elméletéről. Habár abban az időben a nitō stílus jóval népszerűbb volt, mint ma, úgy tűnik, akkor is ellenérzést keltett a konzervatívabb kendōsok körében. Főleg akkor, ha az illetőnek még tanára sem volt. Úgy tartják, a kendō klub tanára fel is szólította, mondván – ‘még csak elég erőd sincs a nitōhoz. Hagyd abba!’

Mivel azonban ennek nem tett eleget és tanárai figyelmeztetései ellenére folytatta, sorozatos nehézségekbe ütközött. Egy idő után már nemcsak a középiskolában gyakorolt, hanem a Dai Nippon Butokukai kagawai ágának edzéseire is eljárt. Itt találkozott azzal a személlyel, aki a legnagyobb kendōval kapcsolatos hatást gyakorolta az életére, Ueda Heitarō (植田平太郎) hanshival (aki Mochida Morijivel, Saimura Gorōval egyenrangú híres mester volt.) Ueda senseinek a fiú kendōja iránt tanúsított érdeklődése, és az a tény, hogy ekkoriban a versenyeken is egyre több sikert ért el, ahhoz vezetett, hogy Fujimoto előitéletek nélkül gyakorolhatta a gyaku-nitōt.

Waseda felé

1931-ben Fujimoto iskolája részt vett a Waseda Egyetem által szponzorált középiskolai bajnokságon. A verseny eleji poolban három csapatnak kellett megküzdeni és csak egy juthatott tovább. Fujimoto a később rendkívüli hírnévre szert tett Mori Toraoval került szembe és szoros küzdelemben kikapott egy jól elhelyezett katate-tsukival. A pool eredményei következtében Fujimoto és Mori csapatának ippon shōbut kellett vívnia, hogy eldöntsék ki jusson tovább. Végül Mori csapata győzedelmeskedett, Torao kemény küzdelemben ismételten katate-tsukit szúrt.

Annak ellenére, hogy Fujimoto csapatának álmai a bajnokság megnyerésére szertefoszlottak, Fujimoto kendōja ámulatba ejtette a nézőket, és amikor elvégezte a középiskolát, tanulmányait a Waseda Egyetemen folytatta. Az egyetemi kendō klubnak több mint nyolcvan tagja volt és vezetői Takano Sasaburō és Saimura Gorō voltak. Fujimoto balszerencséjére a Tokióban töltött ideje csupán egy évre korlátozódott, ugyanis apja akaratának megfelelően vissza kellett térni Kagawába, hogy segédkezzen a postahivatalnál. Ez a legtöbb ember esetében a kendōs karrier végét jelentette volna, de Fujimoto esetében máshogy történt.

1934-tenran-02         

Tenran Jiai

A Shōwa korban három Tenran Jiait rendeztek, Shōwa 4 (1929), Shōwa 9 (1934) és Shōwa 15 (1940)-ben az egyre erőteljesebben militarizálódó és agresszív Japánban. A másodikat, amelyiken Fujimoto is részt vett, a koronaherceg, Akihito (a jelenlegi császár) születésének alkalmából rendezték, ami nagy örömre adott okot országszerte.

A tokiói eseményen való részvétel elnyerése érdekében válogatóversenyeket rendeztek az egyes tartományokban. Fujimoto, mint postai hivatalnok indult el a kagawai válogatón és a döntőben jóbarátját, Ueda Hajimet (később hanshi 9. dan) legyőzve biztosított helyét a Tenran Jiaion. A bajnokság két napig tartott 1934 májusában a tokiói császári palota egyik edzőtermében, a Saineikanban került megrendezésre. Az első és második kört az első napon bonyolították le, az elődöntőket és a döntőt a másodikon. A császár csupán ezen a második napon tette tiszteletét az eseményen.

1934-tenran-07

Első nap, május 4.

Az első körben a prefekúrabeli vívókat tizenkét, egyenként négyfős csoportra osztották. A csoporton belül mindenki mindenkivel megküzdött, majd a legjobb eredményt elérő jutott tovább a második fordulóba.

Fujimoto első körének eredményei:

  • Koga (古賀) ellen (Nagasaki, renshi 4. dan) – kote, men
  • Machida (町田) ellen (Nagano, dan) – men, men
  • Otomo (大友) ellen (Taiwan, 3. dan) – men, dō

Fujimoto mindhárom ellenfelét 2-0-ra győzte le.[1]

A második körben a megmaradt tizenkét versenyzőt négy, egyenként háromfős csoportra osztották, majd ismét meg kellett küzdeniük egymással a csoporton belül.

Fujimoto második körének eredményei:

  • Matsukai (松海達男) ellen ( dan) – dō, kote
  • Ogawa (小川弘) ellen (Akita, 3. dan) – dō / dō, men

Fujimoto mindkét küzdelmét megnyerte, habár az első ippont (gyaku-dō) elvesztette a verseny legfiatalabb, 19 éves indulója, az Akita prefektúrabeli Ogawa ellen. Eredménye azonban kétséget kizáróan lehetővé tette, hogy a következő napon a császár színe előtt léphessen pástra.

1934-tenran-01

Második nap, május 5.  

A két elődöntő, melyeket a reggel folyamán tartottak, a következőképpen alakult: Fujimoto (Kagawa, 3. dan) x Ogasawara (Aimori, 4. dan) és Noma (Tokyō, renshi 6. dan) x Seijima (Kanagawa, renshi 4. dan). Fujimoto 2-0-ra legyőzte Ogasawarát (小笠原二郎) egy mennel és egy kotéval, Noma pedig 2-1-re nyert Sejimo (瀬下喜一) ellen. Ez volt az első vesztett ipponja a mérkőzés során.

A döntőbe tehát Fujimoto Kaoru, a huszonegy éves postahivatalnok és gyaku nitō specialista Kagawából és Noma Hisashi, a huszonöt éves renshi 6. dan, a Noma Dōjō építtetőjének fia került.

Ezen a ponton szünet következett, egyúttal a második kendō verseny válogatóit bonyolították le. Ebbe a versenybe válogatott mestereket hívtak, úgymint a Keishicho, a hadsereg, a császári testőrség, a Busen shihanjai, stb., illetve sort kerítettek egy kis kakarigeiko bemutatóra, melyen a legfiatalabb résztvevő tizenkét éves volt.

A döntő

Délután fél háromkor felhangzott a taiko dob dobbanása, és kezdetét vette a döntő. Az omote-shinpan Nakayama Hakudō volt, az ura-shinpanok pedig Ogawa Kinnosuke és Saimura Gorō. A küzdelem első percében Fujimoto sikeres dō vágást hajtott végre Nomán, majd folytatva a nyomást egész a sarokig szorította őt. Ekkor, ismeretlen okból, Fujimoto hátralépett. Ebben a pillanatban az addig hátraszorított Noma előrelépett és sikeres gyaku-dōt vágott. Az állás kiegyenlítődött.

Ami az ‘ismeretlen ok’-ot illeti, sokan azok közül, akik látták, azt állították, hogy semmi oka sem volt Fujimotonak, hogy egy olyan erős pozícióból hátralépjen. Az nem az a fajta kendō lett volna, amit tanult, vagy amit korábbi összecsapásai során mutatott. (Mindössze egy ippont vesztett idáig.)

Fujimoto egyik barátja, Ueda Hajime, aki később részt vett a harmadik Tenran Jiaion, a jelenlegire pedig épp Fujimoto ellen nem jutott be, így kommentálta az eseményeket:

„Az első két Tenran Jiaira apámmal mentem (Ueda Heitarō hanshi), a harmadikra pedig, mint versenyző. A császár előtt rendezett versenyek, főleg a háború előtt, nem olyanok voltak, mint manapság – mindig tudatában kellett lenned a helyzetednek a császárhoz képest, sosem mutathattad neki a hátad. És ez igaz volt a bírákra is.” Ueda Hajime, hanshi 9. dan, a Kagawa Kendō Szövetség tiszteletbeli elnöke

Lehetséges, hogy Fujimoto a császár jelenléte miatt érzett zavara okozta a pillanatnyi koncentrációvesztést, amit Noma kihasználhatott. Ahogy azt a kendōsok jól tudják, egyetlen pillanatnyi bizonytalanság elég, hogy elveszítsünk egy ippont. Pontosan sosem fogjuk tudni, de Ueda legalábbis erre célzott.

 Shōbu

Amint a döntő pontért vívott küzdelem kezdetét vette, Noma hidari jōdan állást vett fel. Fujimoto továbbra is erős nyomást gyakorolt Nomára és látszatra jó kote és dō vágásokat ejtett, de ippont mégsem kapott. Noma visszatért a chūdan no kamaehoz és folytatta a harcot. Az utolsó pillanatban Fujimoto megpróbálta eltéríteni Noma shinaiját a kodachijával és egyúttal ment támadott, Noma pedig hasonlóan men vágást indított. Az omote-shinpan, Nakayama Hakudō pedig felemelte a jobb kezét, mutatván Noma menjének ippon értékét. A küzdelem ezzel véget ért.

A válogatott kendōsok küzdelmei után, melyen Ueda Heitarō hanshi is részt vett, ezt mondta Fujimotonak:

„Jól csináltad. Egy küzdelem végkimenetele a legapróbb pillanatokon és a szerencsén múlik. A te kardodban pedig megmutatkozott a szíved. Nincs abban semmi szégyellnivaló, hogy vesztettél. Töltsd meg szíved büszkeséggel és térjünk vissza együtt Kagawába!”

Most pedig következzen néhány, a döntősöktől származó idézet az akkori újságokból.

Fujimoto: – Teljes szívemből küzdöttem anélkül, hogy túl sokat törődtem volna a győzelemmel és vereséggel. A legkevésbé sem bánom, hogy vesztettem. Már csak amiatt is, hogy a Tenran Jiai döntőjében küzdhettem, boldogan térhetek vissza a szülővárosomba. (Shōwa 9. Május 6., Kagawa Shinho)

Noma: – Úgy küzdöttem, mintha egy álomban lettem volna. Tegnap vagy ma reggel azt lehetett volna mondani, hogy jószerencse kísért, vagy hogy könnyedén jutottam tovább. A döntő azonban nagyon kemény volt. A fele környékén azt gondoltam, ‘ennyi volt, végem van…’ de mégis, Fujimoto balszerencséjére, győztem. A döntőben a legjobb, legtisztább kendōt akartam mutatni, amit csak tudok, de Fujimoto nem hagyott nyitást, így a harc nagyon nehéz volt. Ebben a pillanatban nem igazán érzem úgy, hogy győztem. (Shōwa 9. May 6., Osaka Asahi Shinbun)

Fujimoto Kaoru egy vidéki fickó volt, aki az apja postahivatalában dolgozott, gyaku nitō stílusban forgatott két házikészítésű shinait. Noma Hisashi, renshi 6. dan, egy igen befolyásos és népszerű ember csodagyereke volt, mindamellett Nakayama Hakudō, az omote-shinpan kedvenc tanítványa.

„Fujimoto-san nem győzött. Végétére is Noma-san volt az ellenfele…”- Fujioka Jun

A fent idézett Fujioka Tokióban született és nevelkedett, egy a Kokushikan Egyetemmel kapcsolatban álló középiskolába járt, majd a Chukyo Egyetemen tanult. Tanárai Saimura Gorō és Nakayama Hakudō voltak. Más szavakkal, az akkori kendō felsőbb köreiben mozgott és kapcsolatban állt mind a Noma Dōjōval, mind a Noma családdal. Mindezt figyelembe véve és ennek dacára ő is elképzelhetőnek tartotta, hogy a bírák elfogultak voltak.

Fujioka mellett újságok és más szemtanúk is utaltak ennek lehetőségére.

Amellett úgy vélekedtek, hogy helyesebb, ha olyan kenshi nyeri a császár előtt rendezett bajnokságot, aki egy kardot használ és ezzel képviseli a kendō igazi mivoltát olyasvalakivel szemben, aki kettővel vív.

1934-tenran-241A nitō használata

A következőket nehezményezték Fujimoto két-kard használatával kapcsolatban:

  1. a shinaijai túl könnyűek voltak
  2. kétséges, volt-e egyáltaln nitō tanára
  3. a nitō a kardvívás nem valódi formája

Könnyű nitō shinai

Habár Fujimoto saját készítésű shinaiainak hosszát (3,6 és 2,6) feljegyezték, a súlyukat nem. Vizsgáljuk ezt meg mai szemmel: 3 shaku 6 sun megközelítőleg 109 cm, a 2.6 shaku pedig 79 cm. A ZNKR útmutatása alapján a nitō shinaiokra vonatkozó mai szabályok szerint a daitō hosszának kevesebbnek kell lennie, mint 114 cm, a shotō hosszának pedig kevesebbnek, mint 62 cm. Az egyetlen eltérés a daitō hosszában jelentkezik, ami mintegy 17 cm-rel hosszabb a ma használatosnál.  Természetesen nehéz megállaptani, hogy a shinaiok túl könnyűek voltak-e – főleg a hosszabbik daitō esetében – mindazonáltal a küzdelmet végignéző mesterek az alábbi kommentárokat tették ezzel kapcsolatban.

Ueda Hajime: – Nem gondolom azt, hogy Fujimoto shinaiai túlságosan könnyűek lettek volna. Sőt ellenkezőleg, elég szilárdak voltak. Erős fiú volt és úgy forgatta a shinaiait, mintha könnyűek lettek volna. Nem tudom, talán ezért gondolták néhányan, hogy maguk a shinaiok is könnyűek voltak.

sm-fujimoto_0002

Halála

Mialatt kendō oktatóként dolgozott korábbi középiskolájában, 1941 szeptemberében Fujimoto megkapta a behívóját a hadseregbe és Burmába küldték.

 1942-ben egy dzsungelbéli bevetés során lövés érte a bal vállát és a golyó a mellkasába hatolt. Egy régi kendōs barátja szerint nem sokkal a történtek után Fujimoto sírva mondta neki:

„Kan-san (a barátja neve), ha amputálják a karomat, soha nem kendōzhatok többé!” Egy héttel később Fujimoto meghalt. Halálát feltehetően az amputációt követő sebfertőzés okozta. Huszonnyolc éves volt, kyōshi 5. dan.

Csak elképzelni tudjuk, milyen hatása lett volna a kendōra (és főleg a nitō kendōra) ha a háború borzalmai nem árasztották volna el a világot. Természetesen lehetetlenség megmondani milyen lett volna a jövő, ha a háború számtalan áldozata megtarthatta volna az életét.

Kiegészítésként megjegyzendő, hogy Fujimoto halálának körülményeire több változat is olvasható, a fent leírt csupán egy azok közül.

[1] Mivel itt még nem alkalmaztak időmérést, a küzdelmek mindenképpen két pontig tartottak.

Chiba sensei emlékére – Interjú Chiba Masashival


Chiba Masashi hanshi tegnap délután, hosszas betegség után elhunyt. Valószínűleg alig akad kendóka, aki ne hallott volna róla és zseniális jódanjáról. De sokan találkozhattak is vele személyesen, hiszen Chiba sensei rendszeresen látogatott Európába (Olaszországba és Angliába) és nagyon sokban hozzájárult az európai kendó fejlődéséhez is. Emlékére az alábbi interjú-részletet szeretném közzétenni.

14441049_1270811326270504_3869642538813396857_n

Megjelent a Kendo Nippon 386. számának első cikkeként, 2013 Áprilisában

Ötven év. Egy fél évszázad telt el azóta, hogy Chiba Masashi először fogott shinai-t a kezébe a középiskola első évében. Ebben az időben a Miyagi prefektúrabeli Kogota Nórin Középiskola növendéke volt, ahol a szigorú és kemény edzéseket a legendás kendóka, Nyui Yoshihiro, ragadvány nevén a Fehér Démon, tartotta. Chiba sensei később a tokiói rendőrségnél szolgált, ahol számos további híres mestertől tanulhatott.

Ahogy folyik a beszélgetés, úgy bukkannak fel sorra egymás után az emlékek. „A középiskola harmadik évében Nyui mester azt mondta, hogy szenteljem magam a jódan kamae-nak és ettől kezdve addig kakarigeikóztatott chudan-ban, amíg már majdnem összeestem, ekkor pedig rám parancsolt, hogy „Emeld fel!” és ezután kétszáz vágást kellett végrehajtanom. Közben többször kérdezte, hogy „Te meg hogy vágsz?” és kiütötte a kezemből a shinai-t.

Nem telt el sok idő a jódannal való ismerkedés után, amikor is odaálltam sensei elé és azt mondtam neki: „Sensei, elegem van a chudanból!” Ettől aztán Nyui mester nagyon dühös lett, rám kiáltott, hogy „Micsoda?!” és számos tsuki szúrást küldött a munémra (A dó felső része). Féltem, meg voltam rémülve, de nem tehettem semmit. Megalázva éreztem magam minden alkalommal, amikor sensei degashira mennel  megvágott és azt mondta: „Ez az, a jódan ez az érzés.” És sokszor ismételte el, hogy: „Meghátrálni nyomorúságos dolog, a jódanban aiuchival (együttes vágás) kell győzni.” Én pedig azt gondoltam: „Igen, értem már.”

Tokióban a rendőrségen minden egyes nap meg kellett küzdenem a nyomással, amit rám gyakoroltak. Mivel nagyon fiatalon nyertem meg az Össz-Japán Bajnokságot, mindenki azt várta tőlem, hogy most már mindig nyerni fogok. Annak ellenére, hogy nem vonultam vissza és Tokióban maradtam, sokszor éreztem azt, hogy ha lett volna hova mennem, elhagytam volna a rendőrséget és visszamentem volna vidékre. Arra gondoltam, hogy nem versenyzek többé és sokat szenvedtem emiatt. Olyannyira, hogy előfordult, hogy egész éjjel aludni sem tudtam. Felkelés után az első gondolatom az volt, hogy vajon ma is dühösek lesznek rám? Kirikaeshi, kakarigeiko… amikor odaértem az edzőteremhez, már annyira remegett a lábam, hogy mozdulni alig tudtam. Azonban amikor versenyre került a sor, minden megváltozott és csak arra tudtam gondolni, hogy Meg kell csinálnom. Győznöm kell.

kendonippon386c

A képen az 1972-es Japán Bajnokság döntőjében Chiba Masahsi győztes morote-menje látható, mellyel megnyerte a versenyt a szintén legendás jódanos kendóka, Kawazoe Tetsuo ellen

Az egész sportolói életem ennek a kötelességnek a jegyében telt.” Chiba sensei háromszor nyerte meg az Össz-Japán Bajnokságot. Harmincnégy évesen, dicsfényben vonult vissza az aktív versenyzői élettől, hogy tovább lépjen, mint hanshi, mint mester, mint vezető. „Másfajta szigor kell a középiskolásoknak és más a felnőtteknek. Egy mesternek követnie kell a saját útját és folytatnia kell a gyakorlást. A tanításhoz, a vezetői képességen kívül, szükséges egy olyan gyakorlás, ami által a mester viselkedésében és technikai tudásában is mintává válik. Úgy kell edzeni, hogy szilárdan megragadunk minden egyes lehetőséget és tesszük ezt becsülettel. Minden nap egy csata önmagunkkal, amit csak mi vívhatunk meg, senki más. A kendóban a legjobb a dójó-ban való gyakorlás, mivel „a tapasztalat elengedhetetlen a valódi tudás eléréséhez” (japán mondás). De az így nyert magabiztosságnak az ellenfél felé tanúsított jóindulatban kell megmutatkoznia.

A gyűrűs és a kisujjak tövében, azon a részén a kéznek, amivel a tsukagashirá-t fogjuk, a tipikus kendós keménység mindig megmarad. Ezt úgy is nevezik, hogy a „shinai bőrkeményedése”. Ezen kívül Chiba sensei keze sima és puha tapintású. Egy igazi szakértő keze, mely elhagyott minden haszontalan felesleget. „Ma már megértem, hogy az ember számára nincsen béke, amíg meg nem hal. Amikor visszavonultam a rendőrségtől, eleinte azt gondoltam, hogy most majd pihenhetek… hát korántsem így lett (nevetés). De akárhogy is, ez kellemes érzés. Azokon a napokon, amikor könnyű szívvel nem edzek, nem is nyerek semmit és ezek a napok unalmasan telnek. Sokkal jobban szeretem azokat a napokat, amikor gyakorlok. De emellett szeretek saké-t inni és enni is. És szívesen beszélgetek másokkal, olyankor nagyon jól érzem magam. Mivel a kendó a napjaim, sőt az egész életem részévé vált, nem is tudom elképzelni az életet nélküle. Nem hiszem, hogy ez valaha is másként lesz, úgyhogy teljes szívvel maradok a kendónál.”

kendonippon386a

Chiba Masashi, a tűz kamae mesterének kezei, melyek oly sok éve fogják a shinai-t és magukban hordozzák az edzések és versenyek lenyomatát – az önmagába vetett hitet, az örömöt, a fájdalmat és a vidámság emlékeit – történetének első fejezetekén a három Japán Bajnokságbeli győzelmet írták meg. Kérjük, meséljen most ezekről…

Fordította: V.Á.

Chiba Masashi 1944. április 20-án született Nakatában, Miyagi prefektúrában. 

Háromszoros japán bajnok és az első Kendó Világbajnokság győztese volt csapatban.  Emellett számtalan más rangos kendó verseny győztesen és helyezettje volt. Az alábbi videóban egy összeállítás látható számos zseniális pillanatáról.

Fujii Minoru hanshi előadása


fujii sensei-1

Fujii Minoru hanshi

Fujii Minoru sensei kendó előadása

kendó Hanshi 8.dan,
az Össz-Japán Kendó Szövetség bizottsági tagja,
Hokkaido Egyetemi Kendo Klub Shihan-ja (vezető mestere)
Az előadás elhangzott: Kenshikan Melbourne, 2006. júl. 4. vasárnap
Az előadás hat részből állt össze

1. Kendó történelem
2. A kendó jellemzői
3. A kendó értéke
4. A kendó gyakorlásának hatásai
5. A kendó eszméje
6. Az oktatók szerepe

 

Ha elfáradok, egyszerűen előbb fogom abbahagyni az előadást. (Megjegyzés: Erre a valóságban nem került sor, hiszen az előadás a tervezetthez képest egy órával tovább is tartott.) Az Össz-Japán Kendo Szövetségnél az ilyen előadásokat állva szokás végighallgatni. A nézők sem ülhetnek le. Azonban most mindannyian nyugodtan foglaljanak helyet.

 

1. Történelem

 

A kendó a japán kultúra egyedülálló terméke. Kezdeti formái állatok élelemszerzés céljából történő levadászására irányultak, sokkal később pedig a Harcos Fejedelemségek Korában (Sengoku Jidai) a kard politikai szerephez jutott. Ettől kezdve a kardokat, lándzsákat, botokat stb. azért készítették, hogy embereket öljenek velük.
   Később, a Tokugawa  sógunátus idején megalkották a busidó eszméjét. A kardokat már nem háborúskodásra használták, hanem kardvívó iskolák alakultak, melyek a gyilkoláson alapulva fejlesztették a kard használatát. Volt idő, amikor egyszerre 4-500 különböző kardvívó és más fegyver használatát oktató iskola (ryuha) létezett Japánban.
   A kendó több különböző iskolából alakult ki, ezek közül néhány példa az Itto-Ryu (一刀流), a Yagyu-Shinkage Ryu (柳生新影流), vagy az Ono-ha Itto Ryu (小野派一刀流). Tokugawa Ieyasu választása a Yagyu Shinkage Ryu iskolára esett, mivel ez nem a kard gyilkos oldalára helyezte a hangsúlyt, hanem épp ellenkezőleg, arra a szemléletmódra, ami a kardra, mint egy spirituális, az emberi jellemet formáló eszközként tekintett.
A Yagyu Ryu két kulcsfontosságú elgondolásra épült: ezek pedig a satsuninto (殺人刀) és a katsujinken. A satsuninto szó szerinti jelentése “az embert ölő kard”, a katsujinken (活人剣) pedig “az életet adó kard” vagy “jellemformáló kard”.
   Így történt, hogy az embert ölő kardból kialakult az emberi életet fejlesztő, életet adó kard. A Tokugawa klán több mint háromszáz békés éven át uralkodott, ami a katsujinken szemléletmódjának volt köszönhető. A mai kendó ezt a vonalat viszi tovább, ahol a cél nem erősnek lenni, vagy legyőzni másokat, hanem az emberi kultúra, az emberi jellem fejlesztése.

Continue reading

A shinai kiválasztása és ápolása


Az alábbi rövid cikk a Facebookon bukkant fel a World Kendo Network csoportban pár nappal ezelőtt.

shinainoshikumikataHabár a shinai-k nem tartanak örökké, egy kis ápolással meg lehet növelni az élettartamukat.

Először is lássuk, hogyan válasszunk jó shinai-t.

  1. A shinai súlypontjának elhelyezkedése kulcsfontosságú az új darabok kiválasztásánál. Két azonos súlyú shinai közül mindig azt válaszd, amelyiknek könnyebb a fogása.
  2. Amikor kiválasztod a shinait, mindig győződj meg arról, hogy a négy bambusz szál szorosan illeszkedik akkor is, miután levetted az eredeti csomagolást / rögzítő szálakat.
  3. Ajánlatos két vagy három darabot venni egyszerre ugyanabból a shinai típusból. Az azonos átmérőjű és súlypontú shinai-k lehetővé teszik, hogy kicseréld a szálakat, megkönnyítve ezáltal a shinai javítását a jövőben.

A shinai ápolása

  1. A shinait úgy kell tárolni, hogy vagy az oldalán feküdjön, vagy pedig függőleges helyzetbe állítva. Ha állítva tároljuk, a tsuka vagyis a markolat mindig legyen alul.
  2. Tegyük szokásunkká, hogy kilazítjuk a tsuru-t használat után. E nélkül a shinai bambusz szálai idővel meghajolhatnak.
  3. A shinai-t úgy ápolhatod, ha meglazítod a tsuru-t, valamint időnként olajat viszel fel a shinai külső oldalára.
  4. Gyakorlás után tárold a shinai-dat a vásárláskor kapott műanyagtasakban.
  5. A shinai-t akár egy napra a fürdőszobában is hagyhatod, hogy magába szívhasson némi nedvességet. Vagy akár egy nedves törülközővel is áttörölheted, hogy elkerüld, hogy kiszáradjon. Erre különösen télen kell figyelni. Ha a shinai kiszárad, sokkal könnyebben törik.
  6. Ez ugyan függhet az edzésmódszeredtől, de ajánlott két hetenként másik shinai-al gyakorolni. A jobba kezeseknek: képzeld el, hogy a felső bambusz szál az 1-es, majd az óramutató járásával ellentétes irányban egymást követő szálak a 2,3,4. Célszerű lehet úgy forgatni a szálakat, hogy a jelnlegi 4-est fordítod az 1-es helyére, majd legközelebb a mostani 3-ast, stb. Bal kezeseknek hasonlóképpen, csak az óramutató járásával megegyezően 1-4-3-2. Hogy a shinai-d élettartamát meghosszabbítsd, ajánlatos időnként a tsukát a fent leírtak szerint elforgatni.
  7. Ha túl szorosra húzod a nakayui-t, akkor a shinai könnyeben repedhet meg. Ezért ajánlatos a shinai-t nem túl szorosra húzni.

Forrás

0bf378d2

a shinai olajat szív fel – forrás:letskendo.com

 

 

“KENDÓ – kardvívás a legjavából” – Kinsho.hu póló terv


 

ship_kinso

A kinsho.hu első póló terve. A felirat “KENDO – swordsmanship at its finest – since 1700′ jelentése magyarul: “KENDO – kardvívás a legjavából – 1700′ óta” Ha van rá igény, meg is valósulhat. Angolul vagy magyarul is, kinsho.hu felirattal vagy akár anélkül is.

Mivel ez csak egy terv, lehet belőle bármi. Ha van ötletetek, véleményetek, írjátok le kommentbe!

Kenshi247.net: Morishima Tateo – A szellem nyomában a modern kendo kapcsán


menMorishima sensei előadása 2007. december 1-én hangzott el a Kudansha Kaikan csarnokban, Tokióban a, “6. Kendō Kultúra előadás-sorozat” részeként.

Bevezetés

Hálásan köszönöm, hogy eljöttek a mai napon, ráadásul ilyen szép számban. Amikor kendōval kapcsolatos beszédekre kerül sor, minden egy kicsit hivatalosabb alakot ölt… a mai beszédem pedig valószínűleg az átlagosnál is hivatalosabb lesz,  ezért kérem önöket, helyezzék magukat kényelembe!

A kendō mai állapota zűrzavaros. Eredetileg a japán kendō határozottan támadó jelleggel bírt, de úgy tűnik, hogy az utóbbi időben egy olyasféle kendō vált meghatározóvá, mely jóval nagyobb hangsúlyt fektet a védekezésre. Jóllehet mai előadásom témája a “szellemiség keresése a modern kendōval kapcsolatban”, főképpen arról fogok szólni, hogyan orvosolhatnánk ezt a problémát, tehát miként változtathatjuk a népszerűségre szert tett “védekező kendō”-t “támadás központúvá”.

A II. világháborút követő változások a kendōban, a shiai túlhangsúlyozása, avagy győzni minden áron

1952-ben, a frissen alakult ZNKR kijelentette, hogy “mostantól a japán kendōt nevelő célzatú sporttevékenységként fogják tanítani (Educational Sport, 教育スポーツ ). Nem tudom, de talán emiatt történt meg az, hogy a kendō jellege megváltozott, óriási hangsúly került a shiaira és a minden áron elérendő győzelem vált a legfontosabbá.

A pontos dátumra nem emlékszem, de egy alkalommal a Tokiói Egyetemen tanító Nishiyama professzor egy magazinban megjelent cikkében kritikusan írt a sport jellegű kendōról. A cikk végén így fogalmazott: “Kíváncsi vagyok, vajon a japán kendō is egyfajta szórakoztató művészetté válik-e majd?” ( 遊芸 ’yūgei’: ’szórakoztató művészet’ mint az ikebana, vagy tea szertartás stb. tehát  feltehetően valami olyasmi, aminek csak formajegyei maradtak meg a szellemisége nélkül). Abban az időben még fiatal voltam és jól emlékszem, ahogyan arra gondolok, hogy “vajon a kendō tényleg ennyire leegyszerűsödik majd?” Világosan emlékszem erre az érzésre még így hatvan év távlatából is.

Continue reading

Kendo World Fórum: A pangás jelensége


slumpAz alábbi eszmefuttatás egy  44 éves amerikai 3. dan-os légzőrendszeri terapeuta kendoka (Bokushingu kendo-world.com fórum felhasználó) és sport-pszichológus ismerőse (dr. Aquitania) között zajlott.

A pangásról az egyik legjobb beszélgetésem a sport – pszichológus orvos barátommal volt.  Azt mondta, hogy mint minden problémánál, itt is a helyzetet kell megértenünk. Sok atléta megérti, hogy panganak, de nem tudják mi ez a jelenség,  és hogyan jutottak idáig. Sok ember pusztán a szerencsének köszönheti, hogy kijut ebből az állapotból. Magyarázata szerint a pangás az, amikor az ember nem érez fejlődést annak ellenére, hogy folytatja az edzést. Azt is megemlítette, hogy ez egy illúzió, ami a magabiztosság elvesztését eredményezheti.  Mondott pár tényezőt, ami segít megérteni a pangást és annak okait.

Continue reading