Kenshi247.net: Fujimoto Kaoru 藤本薫


Írta George McCall, kenshi247.net.
Az eredeti cikk megtekinthető itt.

Ez a cikk eredetileg magyarul megjelent a Noma Hisahi: Kendo Tokuhon c. könyvben (Shirokuma, 2012.)

1934-tenran-24Fujimoto Kaoru 藤本薫 kyōshi 5. dan (1914 – 1942)

Fujimoto Kaoru Kagawa (香川) prefektúra képviseletében vett részt a második Tenran Jiaion 1934-ben. Egészen a döntőig jutott, ahol azonban vereséget szenvedett a Kōdansha társaság tulajdonosának, Noma Seiji fiától, az ország akkori egyik legerősebb fiatal kendōsától, Noma Hisashitól. Az általa használt gyaku-nitō-ryū stílus iránt érzett általános ellenszenv és fiatal kora (mindössze huszonegy éves volt ekkor) ellenére azonban ez a szereplés biztosította volna helyét a kendōs társadalomban. Azonban viharos idők jártak akkoriban, és 1942-ben, huszonnyolc éves korában, Burmában katonai szolgálat teljesítése közben elhunyt.

 Fiatal kora

sm-fujimotoFujimoto Kaoru 1914. január 1-jén született Hiroshimában Fujimoto Toshio (藤本敏雄) első gyermekeként. 1925-ben a család visszaköltözött eredeti szülővárosába a Kagawa prefektúrabeli Komatsuba (高松市), ahol Toshio a helyi postahivatal vezetője lett. Fujimoto egy évvel később befejezte az általános iskolát és megkezdte tanulmányait a Komatsu középiskolában, ahol egyúttal elkezdett kendōzni is.

           Gyaku nitō  ( 逆二刀 )

A nitō-ryū stílus iránti érdeklődése már kendōs pályafutásának legelején megmutatkozott. Hogy pontosan miért is kezdte el, nem tudni, azoban tudni kell, hogy akkortájt a nitō-ryū gyakorlók közel sem voltak ritkák. Valószínűsíthető, hogy bal kezessége okán választotta a gyaku-nitō stílust (3.6 shaku daito (大刀) a bal kézben, 2.6 shaku shoto (小刀) a jobban).

Ekkoriban nem volt nitōs tanára, ezért homokkal töltött palackok lengetésével edzette magát és igyekezett minél többet olvasni a nitō ryū elméletéről. Habár abban az időben a nitō stílus jóval népszerűbb volt, mint ma, úgy tűnik, akkor is ellenérzést keltett a konzervatívabb kendōsok körében. Főleg akkor, ha az illetőnek még tanára sem volt. Úgy tartják, a kendō klub tanára fel is szólította, mondván – ‘még csak elég erőd sincs a nitōhoz. Hagyd abba!’

Mivel azonban ennek nem tett eleget és tanárai figyelmeztetései ellenére folytatta, sorozatos nehézségekbe ütközött. Egy idő után már nemcsak a középiskolában gyakorolt, hanem a Dai Nippon Butokukai kagawai ágának edzéseire is eljárt. Itt találkozott azzal a személlyel, aki a legnagyobb kendōval kapcsolatos hatást gyakorolta az életére, Ueda Heitarō (植田平太郎) hanshival (aki Mochida Morijivel, Saimura Gorōval egyenrangú híres mester volt.) Ueda senseinek a fiú kendōja iránt tanúsított érdeklődése, és az a tény, hogy ekkoriban a versenyeken is egyre több sikert ért el, ahhoz vezetett, hogy Fujimoto előitéletek nélkül gyakorolhatta a gyaku-nitōt.

Waseda felé

1931-ben Fujimoto iskolája részt vett a Waseda Egyetem által szponzorált középiskolai bajnokságon. A verseny eleji poolban három csapatnak kellett megküzdeni és csak egy juthatott tovább. Fujimoto a később rendkívüli hírnévre szert tett Mori Toraoval került szembe és szoros küzdelemben kikapott egy jól elhelyezett katate-tsukival. A pool eredményei következtében Fujimoto és Mori csapatának ippon shōbut kellett vívnia, hogy eldöntsék ki jusson tovább. Végül Mori csapata győzedelmeskedett, Torao kemény küzdelemben ismételten katate-tsukit szúrt.

Annak ellenére, hogy Fujimoto csapatának álmai a bajnokság megnyerésére szertefoszlottak, Fujimoto kendōja ámulatba ejtette a nézőket, és amikor elvégezte a középiskolát, tanulmányait a Waseda Egyetemen folytatta. Az egyetemi kendō klubnak több mint nyolcvan tagja volt és vezetői Takano Sasaburō és Saimura Gorō voltak. Fujimoto balszerencséjére a Tokióban töltött ideje csupán egy évre korlátozódott, ugyanis apja akaratának megfelelően vissza kellett térni Kagawába, hogy segédkezzen a postahivatalnál. Ez a legtöbb ember esetében a kendōs karrier végét jelentette volna, de Fujimoto esetében máshogy történt.

1934-tenran-02         

Tenran Jiai

A Shōwa korban három Tenran Jiait rendeztek, Shōwa 4 (1929), Shōwa 9 (1934) és Shōwa 15 (1940)-ben az egyre erőteljesebben militarizálódó és agresszív Japánban. A másodikat, amelyiken Fujimoto is részt vett, a koronaherceg, Akihito (a jelenlegi császár) születésének alkalmából rendezték, ami nagy örömre adott okot országszerte.

A tokiói eseményen való részvétel elnyerése érdekében válogatóversenyeket rendeztek az egyes tartományokban. Fujimoto, mint postai hivatalnok indult el a kagawai válogatón és a döntőben jóbarátját, Ueda Hajimet (később hanshi 9. dan) legyőzve biztosított helyét a Tenran Jiaion. A bajnokság két napig tartott 1934 májusában a tokiói császári palota egyik edzőtermében, a Saineikanban került megrendezésre. Az első és második kört az első napon bonyolították le, az elődöntőket és a döntőt a másodikon. A császár csupán ezen a második napon tette tiszteletét az eseményen.

1934-tenran-07

Első nap, május 4.

Az első körben a prefekúrabeli vívókat tizenkét, egyenként négyfős csoportra osztották. A csoporton belül mindenki mindenkivel megküzdött, majd a legjobb eredményt elérő jutott tovább a második fordulóba.

Fujimoto első körének eredményei:

  • Koga (古賀) ellen (Nagasaki, renshi 4. dan) – kote, men
  • Machida (町田) ellen (Nagano, dan) – men, men
  • Otomo (大友) ellen (Taiwan, 3. dan) – men, dō

Fujimoto mindhárom ellenfelét 2-0-ra győzte le.[1]

A második körben a megmaradt tizenkét versenyzőt négy, egyenként háromfős csoportra osztották, majd ismét meg kellett küzdeniük egymással a csoporton belül.

Fujimoto második körének eredményei:

  • Matsukai (松海達男) ellen ( dan) – dō, kote
  • Ogawa (小川弘) ellen (Akita, 3. dan) – dō / dō, men

Fujimoto mindkét küzdelmét megnyerte, habár az első ippont (gyaku-dō) elvesztette a verseny legfiatalabb, 19 éves indulója, az Akita prefektúrabeli Ogawa ellen. Eredménye azonban kétséget kizáróan lehetővé tette, hogy a következő napon a császár színe előtt léphessen pástra.

1934-tenran-01

Második nap, május 5.  

A két elődöntő, melyeket a reggel folyamán tartottak, a következőképpen alakult: Fujimoto (Kagawa, 3. dan) x Ogasawara (Aimori, 4. dan) és Noma (Tokyō, renshi 6. dan) x Seijima (Kanagawa, renshi 4. dan). Fujimoto 2-0-ra legyőzte Ogasawarát (小笠原二郎) egy mennel és egy kotéval, Noma pedig 2-1-re nyert Sejimo (瀬下喜一) ellen. Ez volt az első vesztett ipponja a mérkőzés során.

A döntőbe tehát Fujimoto Kaoru, a huszonegy éves postahivatalnok és gyaku nitō specialista Kagawából és Noma Hisashi, a huszonöt éves renshi 6. dan, a Noma Dōjō építtetőjének fia került.

Ezen a ponton szünet következett, egyúttal a második kendō verseny válogatóit bonyolították le. Ebbe a versenybe válogatott mestereket hívtak, úgymint a Keishicho, a hadsereg, a császári testőrség, a Busen shihanjai, stb., illetve sort kerítettek egy kis kakarigeiko bemutatóra, melyen a legfiatalabb résztvevő tizenkét éves volt.

A döntő

Délután fél háromkor felhangzott a taiko dob dobbanása, és kezdetét vette a döntő. Az omote-shinpan Nakayama Hakudō volt, az ura-shinpanok pedig Ogawa Kinnosuke és Saimura Gorō. A küzdelem első percében Fujimoto sikeres dō vágást hajtott végre Nomán, majd folytatva a nyomást egész a sarokig szorította őt. Ekkor, ismeretlen okból, Fujimoto hátralépett. Ebben a pillanatban az addig hátraszorított Noma előrelépett és sikeres gyaku-dōt vágott. Az állás kiegyenlítődött.

Ami az ‘ismeretlen ok’-ot illeti, sokan azok közül, akik látták, azt állították, hogy semmi oka sem volt Fujimotonak, hogy egy olyan erős pozícióból hátralépjen. Az nem az a fajta kendō lett volna, amit tanult, vagy amit korábbi összecsapásai során mutatott. (Mindössze egy ippont vesztett idáig.)

Fujimoto egyik barátja, Ueda Hajime, aki később részt vett a harmadik Tenran Jiaion, a jelenlegire pedig épp Fujimoto ellen nem jutott be, így kommentálta az eseményeket:

„Az első két Tenran Jiaira apámmal mentem (Ueda Heitarō hanshi), a harmadikra pedig, mint versenyző. A császár előtt rendezett versenyek, főleg a háború előtt, nem olyanok voltak, mint manapság – mindig tudatában kellett lenned a helyzetednek a császárhoz képest, sosem mutathattad neki a hátad. És ez igaz volt a bírákra is.” Ueda Hajime, hanshi 9. dan, a Kagawa Kendō Szövetség tiszteletbeli elnöke

Lehetséges, hogy Fujimoto a császár jelenléte miatt érzett zavara okozta a pillanatnyi koncentrációvesztést, amit Noma kihasználhatott. Ahogy azt a kendōsok jól tudják, egyetlen pillanatnyi bizonytalanság elég, hogy elveszítsünk egy ippont. Pontosan sosem fogjuk tudni, de Ueda legalábbis erre célzott.

 Shōbu

Amint a döntő pontért vívott küzdelem kezdetét vette, Noma hidari jōdan állást vett fel. Fujimoto továbbra is erős nyomást gyakorolt Nomára és látszatra jó kote és dō vágásokat ejtett, de ippont mégsem kapott. Noma visszatért a chūdan no kamaehoz és folytatta a harcot. Az utolsó pillanatban Fujimoto megpróbálta eltéríteni Noma shinaiját a kodachijával és egyúttal ment támadott, Noma pedig hasonlóan men vágást indított. Az omote-shinpan, Nakayama Hakudō pedig felemelte a jobb kezét, mutatván Noma menjének ippon értékét. A küzdelem ezzel véget ért.

A válogatott kendōsok küzdelmei után, melyen Ueda Heitarō hanshi is részt vett, ezt mondta Fujimotonak:

„Jól csináltad. Egy küzdelem végkimenetele a legapróbb pillanatokon és a szerencsén múlik. A te kardodban pedig megmutatkozott a szíved. Nincs abban semmi szégyellnivaló, hogy vesztettél. Töltsd meg szíved büszkeséggel és térjünk vissza együtt Kagawába!”

Most pedig következzen néhány, a döntősöktől származó idézet az akkori újságokból.

Fujimoto: – Teljes szívemből küzdöttem anélkül, hogy túl sokat törődtem volna a győzelemmel és vereséggel. A legkevésbé sem bánom, hogy vesztettem. Már csak amiatt is, hogy a Tenran Jiai döntőjében küzdhettem, boldogan térhetek vissza a szülővárosomba. (Shōwa 9. Május 6., Kagawa Shinho)

Noma: – Úgy küzdöttem, mintha egy álomban lettem volna. Tegnap vagy ma reggel azt lehetett volna mondani, hogy jószerencse kísért, vagy hogy könnyedén jutottam tovább. A döntő azonban nagyon kemény volt. A fele környékén azt gondoltam, ‘ennyi volt, végem van…’ de mégis, Fujimoto balszerencséjére, győztem. A döntőben a legjobb, legtisztább kendōt akartam mutatni, amit csak tudok, de Fujimoto nem hagyott nyitást, így a harc nagyon nehéz volt. Ebben a pillanatban nem igazán érzem úgy, hogy győztem. (Shōwa 9. May 6., Osaka Asahi Shinbun)

Fujimoto Kaoru egy vidéki fickó volt, aki az apja postahivatalában dolgozott, gyaku nitō stílusban forgatott két házikészítésű shinait. Noma Hisashi, renshi 6. dan, egy igen befolyásos és népszerű ember csodagyereke volt, mindamellett Nakayama Hakudō, az omote-shinpan kedvenc tanítványa.

„Fujimoto-san nem győzött. Végétére is Noma-san volt az ellenfele…”- Fujioka Jun

A fent idézett Fujioka Tokióban született és nevelkedett, egy a Kokushikan Egyetemmel kapcsolatban álló középiskolába járt, majd a Chukyo Egyetemen tanult. Tanárai Saimura Gorō és Nakayama Hakudō voltak. Más szavakkal, az akkori kendō felsőbb köreiben mozgott és kapcsolatban állt mind a Noma Dōjōval, mind a Noma családdal. Mindezt figyelembe véve és ennek dacára ő is elképzelhetőnek tartotta, hogy a bírák elfogultak voltak.

Fujioka mellett újságok és más szemtanúk is utaltak ennek lehetőségére.

Amellett úgy vélekedtek, hogy helyesebb, ha olyan kenshi nyeri a császár előtt rendezett bajnokságot, aki egy kardot használ és ezzel képviseli a kendō igazi mivoltát olyasvalakivel szemben, aki kettővel vív.

1934-tenran-241A nitō használata

A következőket nehezményezték Fujimoto két-kard használatával kapcsolatban:

  1. a shinaijai túl könnyűek voltak
  2. kétséges, volt-e egyáltaln nitō tanára
  3. a nitō a kardvívás nem valódi formája

Könnyű nitō shinai

Habár Fujimoto saját készítésű shinaiainak hosszát (3,6 és 2,6) feljegyezték, a súlyukat nem. Vizsgáljuk ezt meg mai szemmel: 3 shaku 6 sun megközelítőleg 109 cm, a 2.6 shaku pedig 79 cm. A ZNKR útmutatása alapján a nitō shinaiokra vonatkozó mai szabályok szerint a daitō hosszának kevesebbnek kell lennie, mint 114 cm, a shotō hosszának pedig kevesebbnek, mint 62 cm. Az egyetlen eltérés a daitō hosszában jelentkezik, ami mintegy 17 cm-rel hosszabb a ma használatosnál.  Természetesen nehéz megállaptani, hogy a shinaiok túl könnyűek voltak-e – főleg a hosszabbik daitō esetében – mindazonáltal a küzdelmet végignéző mesterek az alábbi kommentárokat tették ezzel kapcsolatban.

Ueda Hajime: – Nem gondolom azt, hogy Fujimoto shinaiai túlságosan könnyűek lettek volna. Sőt ellenkezőleg, elég szilárdak voltak. Erős fiú volt és úgy forgatta a shinaiait, mintha könnyűek lettek volna. Nem tudom, talán ezért gondolták néhányan, hogy maguk a shinaiok is könnyűek voltak.

sm-fujimoto_0002

Halála

Mialatt kendō oktatóként dolgozott korábbi középiskolájában, 1941 szeptemberében Fujimoto megkapta a behívóját a hadseregbe és Burmába küldték.

 1942-ben egy dzsungelbéli bevetés során lövés érte a bal vállát és a golyó a mellkasába hatolt. Egy régi kendōs barátja szerint nem sokkal a történtek után Fujimoto sírva mondta neki:

„Kan-san (a barátja neve), ha amputálják a karomat, soha nem kendōzhatok többé!” Egy héttel később Fujimoto meghalt. Halálát feltehetően az amputációt követő sebfertőzés okozta. Huszonnyolc éves volt, kyōshi 5. dan.

Csak elképzelni tudjuk, milyen hatása lett volna a kendōra (és főleg a nitō kendōra) ha a háború borzalmai nem árasztották volna el a világot. Természetesen lehetetlenség megmondani milyen lett volna a jövő, ha a háború számtalan áldozata megtarthatta volna az életét.

Kiegészítésként megjegyzendő, hogy Fujimoto halálának körülményeire több változat is olvasható, a fent leírt csupán egy azok közül.

[1] Mivel itt még nem alkalmaztak időmérést, a küzdelmek mindenképpen két pontig tartottak.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s